2013. július 28., vasárnap
Bocsii
Nagyon sajnálom de mostanában nem nagyon hozok részt majd 2 hét múlva mert nem vagyok gép közelbe...Tényleg nagyon sajnálom megígérem bepótolom.:)
2013. július 17., szerda
21.3/1.rész
Sziasztok.:) Mint mondtam ma hozok új részt.:) Egyet Viszont most én szeretnék kérni tőletek. Látom hogy sokan olvassátok meg minden, de akkor legalább egy kommentet vagy egy pipálást hagyjatok magatok után.
Előre is köszönöm.
Jó olvasást mindenkinek.:)
Puszi:Dorina.:)
*Harry szemszöge*
-Értem asszonyom.-válaszoltam.
-Addig kérem foglaljon helyet kint a váróban, amint lesz valami hír értesíteni fogjuk.
-Rendben.-ültem fel a székből.
Kijöttem és leültem az ajtóval szemben levő székre. Gondoltam hallgatok egy kis zenét talán lenyugszok egy kicsit. Bedugtam a fülem majd elindítottam a zenét.
Ez a zene volt az első...(Katt)
Kicsit rosszul éreztem magam..Még jobban hiányzott. Hiányzott a csókja..a mosolya..a szemei...És minden ami Ő volt. Tudom fiatal vagyok de senkit nem szerettem még ennyire. Nekem Ő a nagy Ő. Ezt már tudom. És soha nem adom fel a reményt. A Remény hal meg utoljára.
Gondolkodásomat a rendőr asszony szakította félbe.
-Mr.Styles. Van egy jó és egy rossz hírem. Mielőtt elmondanám kérem fáradjon be.-utasított.
Bementünk mind a ketten ő leült az asztal mögé én pedig az említett tárgy elé.
-Nos tehát a jó hír az hogy Cord kisasszony meg van. A rossz pedig hogy sajnos a sürgősségi osztályon műtik éppen.-mondta.
Mihelyst meghallottam hogy Kate meg van örömömben felugrottam. De hát ott volt a rossz hír is.
-És azt szabad tudni milyen balesetet szenvedett?
-Egy golyó meglőtte. Szerencsére csak a lábát. De így is súlyos az állapota.
-Értem és köszönöm de most rohannom kell a kórházba. Viszlát-álltam fel és köszöntem meg se várva a rendőr elköszönését.
Rohantam. Nagyon gyorsan. Amennyire csak tudtam. Izgatott voltam amiatt hogy mi lehet Kat-tel.
Sikeresen eljutottam a kórházig. Befutottam a sűrgősségi osztályra majd a recepciót kerestem.
-Jó napot kívánok. Harry Styles vagyok. És a barátnőmet Katie Cord-ot. Körülbelül fél órája hozták be. Meg tudná nekem mondani hogy van?
-Jó napot Mr. Styles. Igen. Nem rég hozták be a fiatal lányt. Várjon egy percet megkérdezem.-majd elment.
-Rendben.
Álltam és vártam majd egy anyuka jött oda hozzám.
-Szia. Bocsánat hogy zavarok de a lányom nagy rajongója. Megtenné hogy aláírja nekem ezt a papírt?-nyújtotta az említett tárgyat.
-Elnézést. De most éppen egy életbevágóan fontos információra várok. Ígérem még ma bemegyek magához. De most semmi képpen se.
-Jó.Rendben. Semmi gond.Viszlát.köszönt majd bement a kórtermébe.
A nővér még sehol. A kíváncsiság viszont mingyárt megöl..Ajj..
Istenem Miért ilyen nehéz az élet??
Előre is köszönöm.
Jó olvasást mindenkinek.:)
Puszi:Dorina.:)
*Harry szemszöge*
-Értem asszonyom.-válaszoltam.
-Addig kérem foglaljon helyet kint a váróban, amint lesz valami hír értesíteni fogjuk.
-Rendben.-ültem fel a székből.
Kijöttem és leültem az ajtóval szemben levő székre. Gondoltam hallgatok egy kis zenét talán lenyugszok egy kicsit. Bedugtam a fülem majd elindítottam a zenét.
Ez a zene volt az első...(Katt)
Kicsit rosszul éreztem magam..Még jobban hiányzott. Hiányzott a csókja..a mosolya..a szemei...És minden ami Ő volt. Tudom fiatal vagyok de senkit nem szerettem még ennyire. Nekem Ő a nagy Ő. Ezt már tudom. És soha nem adom fel a reményt. A Remény hal meg utoljára.
Gondolkodásomat a rendőr asszony szakította félbe.
-Mr.Styles. Van egy jó és egy rossz hírem. Mielőtt elmondanám kérem fáradjon be.-utasított.
Bementünk mind a ketten ő leült az asztal mögé én pedig az említett tárgy elé.
-Nos tehát a jó hír az hogy Cord kisasszony meg van. A rossz pedig hogy sajnos a sürgősségi osztályon műtik éppen.-mondta.
Mihelyst meghallottam hogy Kate meg van örömömben felugrottam. De hát ott volt a rossz hír is.
-És azt szabad tudni milyen balesetet szenvedett?
-Egy golyó meglőtte. Szerencsére csak a lábát. De így is súlyos az állapota.
-Értem és köszönöm de most rohannom kell a kórházba. Viszlát-álltam fel és köszöntem meg se várva a rendőr elköszönését.
Rohantam. Nagyon gyorsan. Amennyire csak tudtam. Izgatott voltam amiatt hogy mi lehet Kat-tel.
Sikeresen eljutottam a kórházig. Befutottam a sűrgősségi osztályra majd a recepciót kerestem.
-Jó napot kívánok. Harry Styles vagyok. És a barátnőmet Katie Cord-ot. Körülbelül fél órája hozták be. Meg tudná nekem mondani hogy van?
-Jó napot Mr. Styles. Igen. Nem rég hozták be a fiatal lányt. Várjon egy percet megkérdezem.-majd elment.
-Rendben.
Álltam és vártam majd egy anyuka jött oda hozzám.
-Szia. Bocsánat hogy zavarok de a lányom nagy rajongója. Megtenné hogy aláírja nekem ezt a papírt?-nyújtotta az említett tárgyat.
-Elnézést. De most éppen egy életbevágóan fontos információra várok. Ígérem még ma bemegyek magához. De most semmi képpen se.
-Jó.Rendben. Semmi gond.Viszlát.köszönt majd bement a kórtermébe.
A nővér még sehol. A kíváncsiság viszont mingyárt megöl..Ajj..
Istenem Miért ilyen nehéz az élet??
2013. július 15., hétfő
20.fejezet
*Harry szemszöge*
Lux megmutatta az eltűnt lányról készített képet:
Lux megmutatta az eltűnt lányról készített képet:
Amit nem akartam az sajnos beigazolódott. Kate volt a képen. Nem hiszem el. Miért Istenem? Miért most kellett ennek történnie?
Miért?-tettem fel magamban a kérdést.
-Bocsánat nem tudtam megvédeni. Nagyon sajnálom.-mondta Lux könnyeivel küszködve.
-Ne sírj nem miattad van. Ez az én hibám. De most kérlek hagyj magamra.
-Biztos ezt szeretnéd?-tette fel a kérdést.
-Egészen Biztos vagyok benne.-erősítettem meg az elöbbi kérésemet.
Lux elment. Magamra maradtam.
Szivemhez emeltem a kezem és beszéltem:
-Katie. Ha most hallod amit mondok akkor jól jegyezd meg. MEGKERESLEK. Ne aggódj. És tudd mindennél jobban Szeretlek. Szeretlek Kate. Jobban is mint hinnéd.
Nem tudom elhinni. Olyan gyorsan történt minden. De akkor abban a percben azt gondoltam a legjobb ötletnek ha elmennék a rendőrségre. Elindultam. Néha néha kiszökött a szememből egy-két könnycsepp.
/10 perc múlva a rendőrségen/
-Mr. Styles. Kérem mesélje el. Mi történt pontosan.-utasított az ügyeletes rendőr.
-Ma kaptam egy Sms-t és olyan állt benne hogy: Mikor megyek hozzá már fel mert már rég aludtam nála. És Katie kiborult. Felhívtam a lányt és kiderült hogy téves. Mikor megfordultam a barátnőm már sehol nem volt.
Kimentem a parkba és ott volt ágy lány. Sírt. Megszólítottam és ő mondta hogy: Elraboltak egy lányt és őt pedig megvágta az illető. És gyorsan lefotózta a lányt. Nem értem hogy csinálta. De a lényeg hogy van róla fotó. -fejeztem be a történetet.
-Köszönöm. Értesítjük ha lesz valami fejlemény.
-Viszlát.-intettem.
-Viszlát-Szólt vissza.
Dühösen,és bánatosan hagytam el a rendőrség épületét.
Még most se tudom felfogni mi történt. Egyszerüen.......Nem találok rá szavakat. Remélem előkerül és megtalálják. Hazafelé vettem az irányt. A Park fele. Hátha találok egy nyomot vagy akármi kis dolgot amivel előrébb lehetnénk. Síri csend volt. Csak néha mikor ráléptem a falevelekre azoknak a hangját lehetett hallani.
Semmi nyom. Se egy papir. Semmi.
Lassacskán hazaértem. Befeküdtem az ágyba és gondolkodni kezdtem. Majd lassan elnyomott az álom.
***
/1 héttel később. Rendőrségen/
-Mr. Styles.-kezdte a nő- jó hírem van az ön számára. Találtunk egy elhagyatott házat London egyik elhagyatott részében. Eléggé romos az egész. A házat két napon át megfigyeltük. Egy sebhelyes arcú emberre és egy fiatal barna hajú 17 év körüli lányra találtunk. A kollégáim éppen most próbálják behozni őket.
-Tehát ez most azt jelenti hogy meg van??????-csodálkoztam.
-Nem tudjuk pontosan. A lányról még csak annyit tudunk amennyit most hallott.
-Értem. És körülbelül mikorra hozzák be őket.
-Attól függ.
-mitől?-kérdezősködtem.
-Hogy megadja-e magát az ember vagy a rendőröknek kell beavatkozni.
.....
***
Ennyi lenne a 20.fejezet. Bocsánatot kérek hogy csak most hoztam de, Nem voltam itthon és ott pedig nem volt jó a gép. De azért Remélem tetszett.:)
Miért?-tettem fel magamban a kérdést.
-Bocsánat nem tudtam megvédeni. Nagyon sajnálom.-mondta Lux könnyeivel küszködve.
-Ne sírj nem miattad van. Ez az én hibám. De most kérlek hagyj magamra.
-Biztos ezt szeretnéd?-tette fel a kérdést.
-Egészen Biztos vagyok benne.-erősítettem meg az elöbbi kérésemet.
Lux elment. Magamra maradtam.
Szivemhez emeltem a kezem és beszéltem:
-Katie. Ha most hallod amit mondok akkor jól jegyezd meg. MEGKERESLEK. Ne aggódj. És tudd mindennél jobban Szeretlek. Szeretlek Kate. Jobban is mint hinnéd.
Nem tudom elhinni. Olyan gyorsan történt minden. De akkor abban a percben azt gondoltam a legjobb ötletnek ha elmennék a rendőrségre. Elindultam. Néha néha kiszökött a szememből egy-két könnycsepp.
/10 perc múlva a rendőrségen/
-Mr. Styles. Kérem mesélje el. Mi történt pontosan.-utasított az ügyeletes rendőr.
-Ma kaptam egy Sms-t és olyan állt benne hogy: Mikor megyek hozzá már fel mert már rég aludtam nála. És Katie kiborult. Felhívtam a lányt és kiderült hogy téves. Mikor megfordultam a barátnőm már sehol nem volt.
Kimentem a parkba és ott volt ágy lány. Sírt. Megszólítottam és ő mondta hogy: Elraboltak egy lányt és őt pedig megvágta az illető. És gyorsan lefotózta a lányt. Nem értem hogy csinálta. De a lényeg hogy van róla fotó. -fejeztem be a történetet.
-Köszönöm. Értesítjük ha lesz valami fejlemény.
-Viszlát.-intettem.
-Viszlát-Szólt vissza.
Dühösen,és bánatosan hagytam el a rendőrség épületét.
Még most se tudom felfogni mi történt. Egyszerüen.......Nem találok rá szavakat. Remélem előkerül és megtalálják. Hazafelé vettem az irányt. A Park fele. Hátha találok egy nyomot vagy akármi kis dolgot amivel előrébb lehetnénk. Síri csend volt. Csak néha mikor ráléptem a falevelekre azoknak a hangját lehetett hallani.
Semmi nyom. Se egy papir. Semmi.
Lassacskán hazaértem. Befeküdtem az ágyba és gondolkodni kezdtem. Majd lassan elnyomott az álom.
***
/1 héttel később. Rendőrségen/
-Mr. Styles.-kezdte a nő- jó hírem van az ön számára. Találtunk egy elhagyatott házat London egyik elhagyatott részében. Eléggé romos az egész. A házat két napon át megfigyeltük. Egy sebhelyes arcú emberre és egy fiatal barna hajú 17 év körüli lányra találtunk. A kollégáim éppen most próbálják behozni őket.
-Tehát ez most azt jelenti hogy meg van??????-csodálkoztam.
-Nem tudjuk pontosan. A lányról még csak annyit tudunk amennyit most hallott.
-Értem. És körülbelül mikorra hozzák be őket.
-Attól függ.
-mitől?-kérdezősködtem.
-Hogy megadja-e magát az ember vagy a rendőröknek kell beavatkozni.
.....
***
Ennyi lenne a 20.fejezet. Bocsánatot kérek hogy csak most hoztam de, Nem voltam itthon és ott pedig nem volt jó a gép. De azért Remélem tetszett.:)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)